Január 12. Péntek

Több fantasztikus dolog történt a mai nap. Például egy szuperjót beszélgettem az egyik régi tanítványommal, aki tegnap este az egyik edzésen váratlanul megjelent. Odajött köszönni hozzánk, de csak pár mondatot váltottunk, mert annyira volt lehetőségünk két munkasorozat közötti pihenőidő alatt. Ma viszont írtam neki, mert annyira jó volt újra látni.

Ilyenkor elkezdődik a levélözön és mindig jókat beszélgetünk, nosztalgiázunk és lelkesen meséljük mi minden történt azóta, hogy nem láttuk egymást. A közösségi média ma már páratlan gyorsasággal hozza egymáshoz közel az embereket, és én nagyon hálás vagyok ezért.

Mint minden péntek délután, ma is sok edzést tartottam. Mindenki bámulatosan fejlődik a csapatomban testileg és lelkileg egyaránt. Annyira boldog vagyok, amikor mondják, hogy mennyivel kitartóbbak lettek a rendszeres edzések által, és hogy már könnyebben oldják meg a problémáikat a hétköznapokban. Egyszerűen imádom, hogy ez a munkám, és hogy ilyen pozitív hatással lehetek az Életükre...

 Már csak egyet kell aludni, és holnap lesz az Életem egyik legfontosabb eseménye:

A Minden nap ajándék című könyvem premierje!

Már nagyon várom, hiszen végre kezembe foghatom a könyvemet, melyen három éven át rengeteget dolgoztam. Biztos vagyok benne, hogy felejthetetlen lesz ez az esemény, mert újabb bakancslistás dolog kerül kipiálásra ezzel: megjelenik Életem első könyve...

Végtelenül hálás vagyok amiért eljutottam idáig, hiszen az írás nem az én területem volt. Komoly nehézséget jelentett eleinte leírni a gondolataimat, tapasztalataimat és az Életem történetét úgy, hogy abból mások is tanulhassanak, de végül nagyon belejöttem és közel 300 oldalas mű lett a végeredménye.

Több nehézség is adódott a megjelenés előtti hónapokban, de nem adtam fel! Hiszem azt, hogy ha valamit teljes szívedből akarsz, akkor azt meg is tudod valósítani! A holnapi könyvpremier, hasonlóan a maratoni futóversenyen megszerzett első helyemhez, mélyen alátámasztják ezt a mondatot.

Az elmúlt néhány nap alatt össze kellett volna raknom, és bemagolnom egy szöveget amit a színpadon állva mondanék holnap az embereknek, de úgy döntöttem, hogy nem ezt fogom csinálni, mert én nem olyan motivációs előadó akarok lenni, aki csak bemagolt szöveget tud előadni.

A szívem mélyéről akarok beszélni, az átélt tapasztalataimról, és arról, hogy mi mindent tanultam meg az Élettől, amiket végül egy könyv formájában átadhatok az emberiségnek...

========================================

Ha még nem olvastad a könyvemet, akkor nagyon sok fontos infót nem tudsz rólam:

Például én mélyen magamba zárkózott voltam gyerekkoromban a szüleim halála után. Emlékszem, hogy mennyire nem szerettem még a képeken sem szerepelni, az általános iskolában készült kötelező osztályfényképeken is inkább elbújtam a magas fiúk mögé, hogy engem ne lássanak.

Holnap viszont olyan tettre készülök, amiből bárki erőt meríthet: Emberek elé fogok állni egy kivilágított színpadon, ahol beszédet tartok majd a könyvemről.

A beszédemen is lassítanom kell majd, hiszen gyakran előfordul, hogy hadarni kezdek ha bepörgök és lelkesen akarom átadni a tapasztalataimat. Ugyanakkor az is megesett már, hogy valamiért leblokkolok és nem tudom folytatni amit elkezdtem.

A megoldás most is jött a kihívásra.

Kriszti a párom kitalálta, hogy játszunk: rögtönözzek 2 perces előadásokat olyan témákról amiket abban a pillanatban kapok meg tőle. Azonnal megtetszett ez az ötlet, hiszen ezzel a módszerrel gyakorolni tudtam a folyékony, de lassított beszédet.

Így tartottam „minielőadást” a pénzről, az egóról és a kvantumfizikáról. Jól olvastad: kvantumfizikáról. Mondanom sem kell, hogy nem vagyok kvantumfizikus. De mégis össze tudtam szedni annyi gondolatot, hogy 2 percig beszéltem erről a témáról. ☺

A játék elérte a kívánt hatást, mert sokkal rutinosabb és ezáltal magabiztosabb lettem, mint eddig voltam. Rájöttem, hogy nincs szükségem betanult szövegre, ha beszélni akarok valamiről. Csak gyakorlás kérdése az egész, és a figyelmemet arra kell összpontosítanom, amiről beszélni akarok.

És a könyvemről nagyon akarok beszélni az embereknek, hiszen tudom, hogy milyen pozitív változást hoz majd az Életükbe, ha végigolvassák, és alkalmazzák a gyakorlatokat amiket tanácsolok.

========================================

Szóval a kihívások amikkel szembe kellett néznem, ismét lehetőséget hordoztak magukkal, hogy fejlődjek és többé válhassak, mint aki voltam eddig.

Teljes szívemből várom már a könyvbemutatómat, minden nehézség ellenére is. A hátamon futkos a hideg ha arra gondolok, hogy holnap végre kezembe vehetem a könyvemet. Vajon milyen lesz az első érintés, a borító tapintása? Milyen lesz az illata? Milyen lesz először belelapozni és érezni, hogy létrehoztam valamit...

Mára ennyi, most jön egy kiadós alvás, mert holnap lesz a nagy nap, és már eléggé elfáradtam így a hét utolsó munkanapjára. Minden jót kívánok! ;)

(Ha tetszett ez a bejegyzés, arra kérlek, hogy nyomj egy like-ot itt lent, illetve bátran mond el a véleményedet is.)